Na jol lemaradtam, mert multkor kedvesen kidobtak, hogy szerdan korabban zarnak. Aztan meg csutortokre ledontott valami gyilkos kor, amit sikeresen lekuzdottem egy hasrautesszeru antimalarias es norfloxacinos terapiaval meg jo sok alvassal. Aztan meg megint kirandulni voltunk tavol mindenfele szamitogeptol de meg a mobilhalozatoktol is.
Szoval Larabangaba az ut az igazan gyomorfelforgato volt plusz meg a buszt jol teletomtek emberekkel. De legalabb megfigyelhettem az embereket kozelrol. Megallapitottam, hogy sotetebb a boruk es mas az arcformajuk is. Plusz sokuknak van egy kis heg az arcukon, akkor vagjak meg oket, amikor egy hetesek, es az egy csaladbol szarmazoknak a vagas ugyanolyan formaju elvileg, bar nekem mindegyik eleg hasonlonak tunt. Aztan Clare mondta, hogy a plasztikai sebeszeten gyakran ezeket probaljak meg eltuntetni. Igy zotykolodtunk el Larabangaba, ami egy kis falucska sarbol tapasztott hazikokkal. Ahogy leszalltunk, megrohamoztak minket a koszos, mezitlabas kisgyerekek, kezen fogtak, fotoztatni akartak magukat. Ok hozza vannak szokva a feherekhez, mert a nemzeti parkhoz ezen a falucskan vezet az ut. Persze a kamaszok-felnottek is odaozonlottek, hogy felajanljak 5 cediert szolgalataikat, megpedig, hogy elvisznek motorbiciklin az 5 km-es tavon. Mivel szep delutani ido volt, meg ket napja csak a buszon ultunk, gyalogolni szerettunk volna, bar Cornelius (ghanai kiseronk) elegge tartott ettol, hogy mennyire biztonsagos. Aztan az egyik falubeli meggyozte, hogy itt meg nem tortent soha semmi. Es tenyleg nagyon jol esett ez a seta a nyugalomban, a kellemes napsutesben es a benzingoztol mentes levegoben. Aztan kezdett besotetedni, es maris talalkoztunk nehany varacskosdisznoval, akiket mi csak Pumbanak hivtunk, meg pavianokkal. Elerkeztunk a Motelig, ami nem illett a mesebeli szavannai kornyezetbe, mert kisse szocreal balatoni udolo hangulata volt. Viszont szep nagy szobaban aludtunk harman, plusz sajat furdonk is volt. A motelnek rendelkezett egy medencevel is, meg egy lelatoval, ahonnan csodalatos kilatas tarult elenk. Lelattunk a folyohoz vagy tohoz vagy mihez, ahova az allatok jartak inni. A zajok fantasztikusak voltak, ciripeles, brekeges, zsongas, erezni lehetett, hogy itt az emberek beszede csak a kisebbseg az allatok vilaga mellett. A csodas novenyek, az erdos szavanna a naplementekor a legkulonfelebb lilas-rozsaszines szinekben pompazott. A szallo vendegei kizarolag feher emberekbol allt. Aztan itt vacsiztunk, egesz finom volt, persze nem meglepoen a valsztek a rizst es a csirket nem sokban multa felul. Masnap en felkeltem fel hatkor egyutt a Nappal, hogy kicsit nezelodhassek a nyugiban. Hat itt lattam vagyis sejtettem eloszor elefantot. A folyohoz mentek ki inni, es barcsak a mozgasuk lassusagabol lehetett sejteni, hogy ok azok, boldog voltam, hogy a szafarin csak-csak sikerul kozelebbrol is. A szafari hetkor indult, tobb csoportban 12 fovel plusz egy fegyveres vador bacsival. Vele kezdtunk el maszkalni es egyszerre ereztem magam Sienkiewicz Sivatagon es vadonjaban illetve a biosz konyv szavannajan. Cserjek, fak, szitakotok es elefant urulek mindenutt. Jo erzes volt, hogy nem egy kitaposott uton, hanem a bokrok kozott maszkaltunk. Lattunk legelgeto antilop csaladot, tobb fajtat is, de ez mar az en kepessegeimet meghaladta, sarban hempergozo varacskos disznokat, kicsinyet a hatan vivo pavianokat. De elefantoknak csak a nyomait: labnyomok, urulek, kidontott fak, letort agak. A folyon egy ledontott agon keltunk at, ami nem volt konnyu, hiszen a total saros ciponk rendesencsuszott, plusz nyilvan a kezemben volt a fenykepezom, aminek az on-off gombjat a felbukkano allatok hatasar olyan gyorsan tudtam huzigalni mintClint Eastwood a ravaszt. De en nem estem be a vizbe, nem ugy mint az okos nemet lanyok, akik csuszos tornacipoben jottek szafarizni. Szoval igazan nagyszeru volt, bar annak ellenere, hogy hettol tizig tartott, iszonyatos forrosag volt. De legalabb barnultam kicsit. Meg ramfer. Aztan tizkor megrendeltuk az ebedet, en gyongytyukot sultkrumplival, mert az itt allitolag specko. Es a lelatonal tudtam nezni, ahogy ket elefant furdik es jatszik a folyoban. Utana egy trotroval mentunk visszafele, eloszor Larabangaba, ahol meg tobb kisgyerek rohamozott meg minket. Sokuk csak kezen fogott es az istenert sem eresztett, de tenyleg! Volt aki fotoztatni akarta magat, meg olyan is, aki a legkormonfontabban probalt penzt kunyeralni, ehhez egy jo sztorit gyartva, amit folyamatosan adagolt a faluban toltott idod soran. Itt egy mecsetet neztunk meg, amirol senki nem tudja, hany eves (600 korul), viszont nagyon erdekesen nez ki, sarbol tapasztott, es ilyen faronkok allnak ki belole. Tiszta sun. Aztan menni keszulodtunk, es par gyerek mindenunket el probalta kunyeralni. Ha penzt nem adtunk, akkor tollat, ha azt se, akkor kajat vagy piat, ha azt se akkor uresuveget! Szoval eleg rossz erzes volt. De nem a kezen fogos gyerekek csinaltak, inkabb a nagyobbak, persze ilyen jol megtervezett az egesz gyerek roham, legalabbis annak tunik. Meg mar kazdik mondogatni ezt a Ghanaban igen csak sokat hallhato hulye dumat, hogy legyel a baratom, es akkor ha mar az vagy, adj penzt/telefonszamot/vigyel el Amerikaba. Sokaknak a feher ember az csak amerika lehet, es mindenhol uvoltozik utanad, hogy Obama.
Szoval Larabanga utan visszamentunk Tamaleba, ahol eleg nehezkesen talaltuk meg a szallast. Aztan jott egy allitolagos jo akaro, aki eligazitott minket, utana meg pocskondiazta a helyet, es rogton tudott ajanlani egy jobbat. Mi inkabb maradtunk az eredeti otletunknel, mert az kozel volt a palyaudvarhoz. Persze a hely lattan szerintem a kedves szuleim szivrohamot kaptak volna, hogy hol aludtunk. Mert nagyon kis szuk utcacskaban volt, benn a dzsumbujban, a helyiek kozott, nuku vilagitas (belul azert volt egy keves). Viszont emiatt eleg hangulatos este volt, foleg hogy semmi nem leven kozel, csak az utcan tudtunk kajat venni, de tok finom volt, es azert a vendeglatos bacsi eljott velunk. Tok sotet volt a varosban, csak a TV-k vilagitottak, mert epp foci meccs volt. Es nagyon kedvesek voltak a helyiek, a gyerekek is erdeklodtek anelkul, hogy keregettek volna. Az egesz azert volt para, mert tavaly ebben a varosban egy lanyt kiraboltak keses motorosok.. De mi csapatban maszkaltunk. Este meg nagy vilagmegvalto beszelgetes volt a magyarok, Cornelius es Marina (ESP) kozott. Vicces volt. Visszafele meg siman ment minden. Csak felorat kesett a busz es megcsak le sem doglott. Tok uncsi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése